Az élelmiszeripar a termelési értéket tekintve Magyarországon a harmadik legnagyobb, Európában az első, a foglalkoztatottak számát tekintve Magyarországon a harmadik, Európában az első feldolgozó ipari ágazat, egyben az erőforrások jelentős felhasználója. Ezért a termelékenység és a hatékonyság növelése az élelmiszeriparban is rendkívül fontos, és erre az Ipar 4.0 és a digitalizáció alkalmazása számos új lehetőséget kínál.
Az információs és kommunikációs technológiák (IKT), a fejlett gyártás, az automatizálás, robotika területéről származó tudás és az ott általuk gyakran a más hasznosító iparágak (pl. autóipar, gyógyszeripar) számára kifejlesztett, már rendelkezésre álló megoldások jelentős része adaptálható az élelmiszeripar speciális feltételeire és követelményeire az IKT, a fejlett gyártás, mechatronika, automatizálás, robotika és az élelmiszeripar egymást kiegészítő erőforrásainak, képességeinek és kompetenciáinak módszeres kombinálásával. Ezáltal új termékek, új szolgáltatások, új megoldások és megközelítések fejleszthetők ki. Az anyagáramlás hatékony szabályozására, optimalizálására épülő fejlesztések célja az erőforrások hatékonyabb felhasználása, a minőségi paraméterek javítása, új képességek és kompetenciák létrehozása.
Az élelmiszeriparra a speciális körülmények jellemzőek: a nyers- és alapanyagok, félkész és késztermékek tulajdonságai szerkezete nagyon változatos és ez értéket jelent a fogyasztó számára; jelentős részük romlékony és szabályozott feltételek mellett is csak korlátozott ideig őrzi meg megfelelő minőségét; az élelmiszer-biztonság biztosítása és megőrzése a fogyaszthatóság alapkövetelménye; mivel az élelmiszert elfogyasztjuk és a helyes étrendnek jelentős szerepe van az egészség megőrzésében a fogyasztók megfelelő tájékoztatása szintén fontos feladat.
Szakértői becslések szerint a várható élelmiszeripari alkalmazások kb. 80%-át lehetne a más iparágak számára már kidolgozott megoldások adaptálásával kifejleszteni és csak kb. 20%-ánál lenne szükség teljesen új kutatás-fejlesztésre. Az élelmiszer feldolgozók – különösen a KKV-k – részéről felmerülő modernizációs igények és a jelenlegi informatikai és ipari technológiai hátterük országos szintű felmérése hasznos lenne a gyakorlati megvalósítás előkészítéséhez. Azoknál a kisebb vállalatoknál, melyeknél nagyobb elmaradások vannak célszerű kis lépésekkel kezdeni az átalakításokat.
Jelenleg az élelmiszeripari innováció és az Ipar 4.0 élelmiszeripari alkalmazása sajnálatos módon nem szerepel kormányzati stratégiákban. Magyarországon az Ipar 4.0 és a digitalizáció alkalmazása az élelmiszer-feldolgozó iparban jelenleg korlátozott mértékű, és elsősorban a logisztikai rendszerekre, a készletnyilvántartásra és az ügyvitelre irányul. Ezért is volt szükség arra, hogy az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások kidolgozzanak egy olyan, a digitalizáció és az Ipar 4.0 élelmiszeripari alkalmazására vonatkozó ágazati stratégiát, amely az élelmiszer-feldolgozás anyagáramlási folyamatainak és a munkaerő ehhez kapcsolódó felhasználásának optimalizálását helyezi a középpontba. Ez a stratégia az élelmiszeripar szereplői számára jelöli ki az ezen a területen megvalósítandó fejlesztés fő irányait.
Örömmel tapasztaltuk, hogy stratégiai anyagunk felkeltette a kormányzat figyelmét is, mind az Agrárminisztérium, mint az Innovációs és Technológiai Minisztérium részéről érdeklődés mutatkozik a téma iránt. Stratégiánk sikeréhez mindkét minisztérium részvétele és szakmai segítsége szükséges, mivel az élelmiszeripari szaktudás és az ipari modernizációhoz szükséges rendszerezett szakismeret és megoldások összehangolt alkalmazására épül.
A teljes stratégia letölthető innen.