54 évet kellett várnunk a konzervnyitóra

10 érdekesség az élelmiszer-feldolgozás történetéből

Gondolsz-e arra, mikor a bolt polcairól leveszed a lisztet, a babkonzervet vagy a leveskockát, hogy milyen hosszú, sokszor évszázadokon átívelő utat tett meg az emberiség – a mezőgazdaság, az ipar, a technológia – amíg ezek a sokszor kényelmi funkciókat ellátó ételek széles körben elérhetőek lettek? Kövesd végig velünk az élelmiszeripar fejlődésének fontosabb állomásait 10 pontban!

1. Az ember már ősidők óta alkalmazott különböző módszereket az élelmiszerek tartósítása céljából, elsősorban annak érdekében, hogy saját túlélését biztosítsa az ínséges időszakokban. Ilyen eljárás volt például a sózás, szárítás, aszalás vagy hidegebb éghajlatokon a szárítva fagyasztás útján történő tartósítás.

2. Az első élelmiszercímkék időszámításunk előtt 3500-ban, az ókori Egyiptomban jelentek meg, amelyeken a bor minőségét, az előállítás helyét és az amfóra lezárásának időpontját tüntették fel.

3. A konzervek előállítására szolgáló eljárás alapját 1795-ben találta fel, az első termékeket pedig 1804-ben dobta piacra egy Nicolas Appert nevű francia szakács és cukrász. A találmányával megnyerte Napóleon hadseregének pénzdíjas felhívását egy olyan tartósítási eljárás kifejlesztésére, amely lehetővé teszi az ételek károsodás nélküli, hosszú eltartását. Érdemei elismeréseként, halála után „Az emberiség jótevője” címmel tüntették ki. (Ugyanakkor 1858-ig várni kellett arra, hogy a konzervdobozokat egy speciális eszköz segítségével könnyen ki is lehessen nyitni.)

4. Justus von Liebig 1852-ben alkotta meg egy barátja tífuszban szenvedő kislánya számára az első koncentrált húskivonatot (a leveskocka ősét). Találmányának hasznosítására 1863-ban nyitotta meg üzemét Uruguay-ban és onnan látta el az európai piacot.

5. Magyarországon a XVII. század elején a nádcukor (vagy ahogy akkoriban hívták, a nádméz) még igen drága gyarmatárunak számított, félkilónyi cukor ára két-három napi munkabérrel volt egyenlő.

6. A gabonafélék feldolgozása hazánkban igen korán, már a XVIII. században ipari jelleget öltött. Addig viszont a háztartásokban a kézimalmokkal előállított, darabos, dara jellegű őrleményből készített kásák fogyasztása igen fontos szerepet játszott a táplálkozásban. A finomabb őrlemények megjelenésével a kásafogyasztás jelentősége csökkent.

7. A XIX. században már itthon is feltűnt a piacokon a virsliárus.

8. A gyógyszertárak a XVII. század végéig betöltötték a cukrászda szerepét is és a gyógyszerészek szállították a nagy udvartartások részére a cukrot, valamint a belőle készített
csemegéket. A cukor Magyarországon először a gyógyszerek között szerepelt, azért alakult a ki a gyógyszertárakban az édességkészítés. 

9. Magyarországon a csokoládé szó nyomtatásban először 1736-ban szerepelt.

10. 1884-ben elsőként Európában, Magyarországon hozott forgalomba palackozott tejet az első budapesti szövetkezeti tejüzem. Megszervezték a tej házhozszállítását is és 1886-ban tejivót létesítettek a Margitszigeten.