Az élelmiszeripari vállalkozások teljesítménye a GDP-hez 2,2% -kal járul hozzá, ezzel a 3. legnagyobb feldolgozóipari ágazatot alkotják hazánkban. Az 5400 aktívan működő élelmiszer-vállalkozás közvetlenül mintegy 100.000 embert foglalkoztat, és a magyar mezőgazdaság által megtermelt alapanyagok 65%-át dolgozza fel minőségi élelmiszer termékké.
Az élelmiszeripar termelési értéke tavaly elérte a 3235 milliárd Ft-ot. Az ágazat termelése elsődlegesen a hazai piacra irányul, a magyar fogyasztók jó minőségű, megbízható élelmiszerekkel történő ellátás a fő cél, ennek megfelelően a teljes értékesítés 60%-a belföldi, és 40% az export.
A vállalkozások két harmada mikro méretű vállalkozás, 15%-a kicsi, 0,5%-a közepes és mindössze 1% a nagyvállalat. Érdekesség, hogy mérettől függően fordított sorrendben járulnak hozzá a különböző méretű vállalkozások az iparág teljesítményéhez és a foglalkoztatáshoz.
Statisztikai megközelítés szerint 33 szakágazatot különböztetünk meg az élelmiszeriparon belül, azonban a 10 legnagyobb szakágazat adja a teljes kibocsátás 70%-át. A legnagyobb szakágazatok a húsfeldolgozás, tartósítás és készítmény gyártás; a tejfeldolgozás; a pékárú és tésztafélék gyártása, valamint az italgyártás.
A magyar élelmiszeripar az Európai Unió élelmiszeripari termelésének 1%-át adja. Érdemes megvizsgálni, hogy a magyar élelmiszeripar hozzáadott érték mutatója miként viszonyul a többi EU tagállaméhoz. Sajnos ezen a területen egy érezhető lemaradás érhető nyomon. A hazai termelékenységi mutatók jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól, és közvetlen szomszédos vetélytársainkhoz képest sem vagyunk érzékelhetően előrébb.
A beruházások terén kedvező helyzetet láthatunk, az elmúlt évek során rendre növekszik az aktivált beruházások értéke, 2013. és 2017. között kétharmadával növekedett a beruházások volumene. A beruházások 3 fő kategóriában jelennek meg; 61% gép, 36% épület és 3% jármű jellegű. Alapvetően a gépvásárlások lendülete húzza erőteljesen az iparági szintű beruházási volumeneket. Érdemes lesz figyelmet fordítani a közeljövőben az épület jellegű beruházások szükségességére is, ugyanis a korszerűsödő termelési géppark nagyobb területet is kíván, tehát szükség lesz jelentős fizikai bővítésekre is. Kiemelhető mértékű az egyes szakágazatok beruházási teljesítményei közül a húsfeldolgozás (különösen a baromfifeldolgozás), a tésztafélék gyártása, a tejtermékek gyártása, és az üdítőitalgyártás.
Beruházások terén kedvező helyzetet láthatunk, az elmúlt évek során rendre növekszik az aktivált beruházások értéke, 2013. és 2017. között kétharmadával növekedett a beruházások volumene. A beruházások 3 fő kategóriában jelennek meg; 61% gép, 36% épület és 3% jármű jellegű. Alapvetően a gépvásárlások lendülete húzza erőteljesen az iparági szintű beruházási volumeneket. Érdemes lesz figyelmet fordítani a közeljövőben az épület jellegű beruházások szükségességére is, ugyanis a korszerűsödő termelési géppark nagyobb területet is kíván, tehát szükség lesz jelentős fizikai bővítésekre is. Kiemelhető mértékű az egyes szakágazatok beruházási teljesítményei közül a húsfeldolgozás (különösen a baromfifeldolgozás), a tésztafélék gyártása, a tejtermékek gyártása, és az üdítőitalgyártás.
Megállapítható, hogy az élelmiszeripar pénzügyi, jövedelmezőségi mutatói az utóbbi 5 évben (2013-2017) javuló trendet mutatnak. Az üzemi tevékenység eredménye ágazati szinten mintegy 60%-ot emelkedett 2013. és 2017. között.
A legtöbb klasszikus eredményességi mutató tekintetében elmondható, hogy a vállalkozások méretével együtt javulnak a mutatók értékei is. A létszámarányos árbevétel, az árbevétel arányos nyereség, az eszközarányos nyereség, saját tőke arányos nyereség mutatók mind kedvezőbbek a mikro vállalkozásoktól a nagy méretű vállalkozások felé.
Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a mikro és kisvállalkozások jelentős szerepet játszanak a helyi foglalkoztatásban, az innovatív és rés piacok lefedésében, a különleges termékek előállításában. A mikro és kis vállalkozások pénzügyi mutatói is folyamatosan javulnak, különösen a jövedelmezőségi mutatók (pl. adózott eredmény, saját tőke arányos nyereség) tekintetében örömteli látni, hogy 2013. és 2017. között lezajlott fejlődés nyomán már nem szerepel negatív érték egyik mutatónál sem.
