Összefoglaló:
- A Neta hatástalan, az adónem bevezetése óta nem lettünk egészségesebb nemzet.
- Az adó hosszú távon nem befolyásolja a táplálkozási szokásokat, ellenben növeli az élelmiszerárakat és rontja az élelmiszergazdaság szereplőinek versenyképességét.
- Stigmatizál egyes élelmiszereket, és hamisan azt sugallja, hogy ezek felelősek az olyan népegészségügyi problémákért, mint az elhízás, vagy a szív- és érrendszeri betegségek.
- A Neta bevételek a központi költségvetésben felolvadnak, az adóhoz nincs dedikált népegészségügyi cél hozzárendelve.
Javaslatok:
- A Netá-t jelen formájában szűntessük meg!
- A Kormány dolgozzon ki minden érintett bevonásával egy komplex népegészségügyi stratégiát!
- Támogassák az élelmiszergyártók termékfejlesztési törekvéseit!
Bővebben:
A népegészségügyi termékadót 2011-ben vezették be azzal a céllal, hogy „a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztását visszaszorítsák és az egészséges táplálkozást előmozdítsák”. A bevezetést nem előzte meg szakmai konzultáció a kiválasztott kategóriákról és megadóztatandó tápanyagról. A Neta elsősorban a kiválasztott termékek só és cukor, illetve édesítőszer tartalmát bünteti mennyiségre vonatkoztatott adóval. Az adó bevezetése óta eltelt évek során azt többször is kiterjesztették új termékcsoportra, és emelték a mértékét. A Neta valójában egy, a válságadók sorába illeszkedő fiskális intézkedés, melynek célja a költségvetési bevételek növelése. A Neta drágítja az élelmiszereket és rontja az élelmiszeripar versenyképességét.
A rendelkezésre álló táplálkozási felmérések (OTÁP) szerint nem az adóztatott termékek túlzott beviteléből eredeztethető a magyar lakosság rossz egészségügyi állapota. A lakosság egészére vonatkoztatott átlagos cukorbevitelünk például évek óta a WHO által meghatározott javasolt értéken belül van.
A tudományos konszenzus – így a WHO álláspontja is – az, hogy a krónikus, nem fertőző megbetegedések egyik fő kockázati tényezője, a túlsúly és az elhízás alapvetően az energiabevitel és az energiafelhasználás egyensúlyának felborulásából ered. Az elhízás, mint betegség multifaktoriális, több tényező befolyásolja, vagyis az elhízás egy komplex probléma. A táplálkozás mellett a fizikai aktivitás, a genetika, az életmód és a mentális egészség is meghatározó tényezők az elhízásban.
Magyarországon hiányzik egy olyan komplex népegészségügyi stratégia, amely az összes tényezőt figyelembe veszi. Az élelmiszergyártók kiemelése és egyes – rosszul megválasztott – élelmiszerek stigmatizálása bizonyosan nem vezethet sikerre, ahogyan ezt tanulmányok sora is alátámasztja: hosszú távon a Netának nincs pozitív hatása a magyarok egészségére.
Egy hatékony népegészségügyi stratégiához szükség van a magyar lakosság élelmiszer-fogyasztási és tápanyagbeviteli szokásainak, továbbá a fizikai aktivitásának rendszeres felmérésére. Ezen ismeretek birtokában alakítható ki olyan komplex rendszer, amely a népegészségügyi szempontból valóban szükséges pontokon beavatkozva ösztönzően segíti a lakosság egészségi állapotának javítását.