Összefoglaló: Az útdíjak mértéke Magyarországon az elmúlt években jelentősen emelkedett, különösen a nehéz-tehergépjárműveket érintően. Az élelmiszergyártás és ‑feldolgozás logisztikailag intenzív ágazat, amelyben az alapanyag‑beszerzés és a késztermék‑kiszállítás elengedhetetlenül közúti szállításon

Összefoglaló: 2020 óta több alkalommal került sor különleges piackorlátozó intézkedések bevezetésére. Az inflációt átmenetileg mérséklő intézkedések nem az áremelkedések valódi okainál avatkoznak be. Az árszabályozásba való beavatkozások feszültséget generálnak az

Összefoglaló: Az élelmiszer-vállalkozások önellenőrzési kötelezettségeit részletesen szabályozó hazai rendelet célja az élelmiszerbiztonság erősítése, azonban a jelenlegi formájában nem mutatható ki érdemi, mérhető hatása az élelmiszerbiztonság javulására, adminisztratív és pénzügyi többlet

Összefoglaló: Az EU NIS2 irányelvének átültetése nyomán a magyar jogalkotó egy sajátos, az uniós minimumkövetelményeken túlmutató finanszírozási és felügyeleti modellt hozott létre. Ennek része az érintett vállalkozások számára kötelező kibertanúsítási

Összefoglaló: A Neta hatástalan, az adónem bevezetése óta nem lettünk egészségesebb nemzet. Az adó hosszú távon nem befolyásolja a táplálkozási szokásokat, ellenben növeli az élelmiszerárakat és rontja az élelmiszergazdaság szereplőinek

Összefoglaló: A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők érdekképviseletét ellátó köztestület. A tagság kötelező: automatikusan NAK‑tagnak minősül minden vállalkozás, amelynek a cégjegyzékében szerepel az élelmiszergyártás (TEÁOR

Összefoglaló: A minimálbér és a garantált bérminimum Magyarországon az elmúlt években rendszeresen, jelentős mértékben emelkedett. A béremelések üteme nincs összhangban sem a magyar gazdaság teljesítményével, de főként az élelmiszergyártók hatékonyságával.

Összefoglaló: A kiskereskedelmi adó elsőként különadó, válságadó jelleggel volt érvényben 2010-2012 között. 2020-ban a Gazdaságvédelmi akcióterv keretében, a járványügyi alap feltöltésére vezették be újra. Az adó alapja az érintett kereskedő

Összefoglaló: Az innovációs járulékot a kötelezett vállalkozások az árbevételükhöz kötötten, az üzleti eredménytől függetlenül fizetik meg. A rendszer jelenlegi formájában nem ösztönzi közvetlenül az innovációt, és nem áll arányban az

Összefoglaló: Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj az élelmiszerlánc hatósági ellenőrzéseinek és felügyeletének finanszírozására szolgál Magyarországon. Mértéke egységesen minden élelmiszervállalkozás számára az éves nettó árbevétel 0,1%-a, függetlenül attól, hogy adott vállalkozás mekkora feladatot