Összefoglaló:
- A kiskereskedelmi adó elsőként különadó, válságadó jelleggel volt érvényben 2010-2012 között.
- 2020-ban a Gazdaságvédelmi akcióterv keretében, a járványügyi alap feltöltésére vezették be újra.
- Az adó alapja az érintett kereskedő éves nettó forgalma, függetlenül annak eredményességétől.
- A sávos rendszerű, progresszív adó a nagyobb forgalmú vállalkozásokat jobban terheli.
A legmagasabb kulcs 4,5%. - Az Európai Bizottság keresetet indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt, mivel a magyar kormány nem szüntette meg kiskereskedelmi adó rendszerét.
- Az adó az egész élelmiszerláncot sújtja, közvetetten a beszállítói láncot és a fogyasztókat is terheli.
- A kiskereskedelmi adó praktikusan ÁFA-ként működik.
Javaslatok:
- A kiskereskedelmi és gyártói szövetségekkel egyeztetve lehetőség szerint minél közösen kidolgozott ütemezés szerint minél hamarabb vezessék ki a kiskereskedelmi adót!
Bővebben:
A kiskereskedelmi tevékenységet végzők árbevétel-alapú különadóztatásának célja hivatalosan a nagy piaci szereplők nagyobb mértékű hozzájárulása a költségvetéshez. Progresszív adó, ezért a nagy áruházláncokra, multinacionális kereskedelmi szereplőkre nézve jelent jelentős terhet. Az adó forgalom alapján kerül meghatározásra, tehát a veszteséges vállalkozások is fizetik.
Gazdasági szempontból a kiskereskedelmi adó torzítja az árképzést és a versenyt, mivel a kereskedők logikusan beépítik azt a fogyasztói árakba. Ez hozzájárul az infláció növekedéséhez, és aránytalanul nehezebb helyzetbe hozhatja a nagy volumenű forgalmat lebonyolító, alacsonyabb árréssel működő cégeket. Emellett csökkenti a beruházási hajlandóságot és hosszú távon a versenyképességet is a kiskereskedelmi szektorban.
A kiskereskedelmi adó praktikusan ÁFA-ként működik, így egyes élelmiszerek bolti árában gyakorlatilag együtt kezelhetjük a két adót, ezzel mintegy 31,5 %-os terhet jelentve a végső polci árban.
Ez különösen nagy elvonást jelent a többi uniós tagállamhoz viszonyítva és hozzájárul ahhoz, hogy az élelmiszer értéklánc mentén jövedelemhiány alakuljon ki. Az kiskereskedelmi működés gazdasági logikája azt diktálja, hogy áthárítsa a kiskereskedelmi adót a fogyasztóira és a beszállítóira. A beszállítók ezáltal alacsonyabb átadási áron tudják csak átadni termékeiket, következésképpen a jövedelmezőségük rosszabb lesz, mint a kiskereskedelmi adó nélküli országokban működő vállalkozásoké. Ez azt eredményezi, hogy a magyar élelmiszergyártóknál kevesebb jut a bérekre, beruházásokra, fejlesztésekre. A kiskereskedelmi különadó okozta veszteségek kompenzálása arra készteti a kereskedőket, hogy növeljék a keresletüket az olcsó importtermékek iránt, csökkentve ezáltal a magyar termékek arányát az üzletek polcain.
A fentiek mellett adó árbevétel alapú számítása gerjeszti az inflációt azáltal, hogy évről évre magasabb a számítási alap. Míg a kiskereskedelmi adó 2021-ben 54 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetéshez, idén ez már nagyságrendileg 80–120 milliárd lehet a kiskereskedelmi forgalom alakulásának függvényében.
A kiskereskedelmi adó eltörlése, de legalább egy meghatározott ütem szerinti csökkentése és a progresszivitás megszüntetése hozzájárulna a teljes magyar élelmiszerlánc versenyképességének javításához. Ezzel egyidőben a fogyasztók által tapasztalt infláció növekedése ellen is hatna. További pozitív hatás, hogy az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárást is rövidre zárhatnánk.