Összefoglaló:
- 2020 óta több alkalommal került sor különleges piackorlátozó intézkedések bevezetésére.
- Az inflációt átmenetileg mérséklő intézkedések nem az áremelkedések valódi okainál avatkoznak be.
- Az árszabályozásba való beavatkozások feszültséget generálnak az élelmiszerlánc szereplői között.
- Az átmeneti intézkedések feloldásakor késleltetetten ugyan, de az inflációs hatás azonnal megjelenik.
- A beavatkozások jelentős piaci zavarokat okoznak.
Javaslatok:
- Minél hamarabb vezessék ki az árrésstopot az élelmiszergyártókkal és kiskereskedőkkel egyeztetett feltételek és időzítés szerint!
- A jövőben hasonló intézkedés bevezetése előtt kerüljön sor érdemi szakmai egyeztetésre az élelmiszerlánc érintett szereplőivel.
- A piaci mechanizmusokat korlátozó intézkedésekre csak legvégső eszközként tekintsünk, minden érintett bevonásával való egyeztetést követően.
Bővebben:
A COVID járvány óta több alkalommal vezettek be Magyarországon a piaci mechanizmusokat korlátozó intézkedéséket bizonyos alapvető élelmiszerekre és üzemanyagokra, az infláció mérséklésének szándékával. Ezek az intézkedések – az árstop, a kötelező akciózás, a zsugorflációval kapcsolatos kötelező kommunikáció, valamint az árrésstop – rövid távon valóban hatással voltak az érintett termékek áraira, átmeneti pozitív hatásaikat a lakosság is érzékelhette. Azonban az árstop és az árrésstop is piaci torzulásokat okoz.
A gyártók és kereskedők egy részének tevékenysége veszteségessé vált az érintett termékekkel összefüggésben, amit más termékek árának emelésével próbáltak kompenzálni. Ennek következtében az infláció máshol jelent meg, a nem szabályozott termékek áraiban.
Az árstop ráadásul gyakori áruhiányhoz vezetett, illetve további szabályozói beavatkozás kellett, ahhoz, hogy a boltok akár a normál gazdasági logika ellenére veszteséggel is tartsák az elvárt készleteket. A veszteséggel forgalmazás hatásának csökkentésére érdemben növekedett egyes élelmiszerek esetében az alacsonyabb minőségű import is.
Az élelmiszer árstop a legtöbb termékpályán jelentős zavarokat okozott, pl. a 2,8% zsírtartalmú tej árának maximalizálása következtében a termék iránt megugrott a kereslet, amely a tejfeldolgozóknál tejzsír hiányt idézett elő, ami a vaj és egyéb termékek előállítását zavarta meg.
Az árrésstop egyik pillanatról a másikra felfedte az élelmiszergyártók árképzési stratégiáit azzal, hogy a maximum 10%-os árrésből kiszámolhatóvá vált az átadási ár. Így az árrésstop versenyjogi szabályokat is sértett, gazdasági károkat okozva a gyártóknak.
Az árstop és árrésstop bevezetését indokló kiugró áremelkedéseknek összetett okai voltak: a nemzetközi energiaár-robbanás, az ellátási láncok zavarai, az aszályos időszak a mezőgazdaságban, a forint jelentős gyengülése, valamint a vállalkozásokat terhelő költségoldali adók és egyéb kiadások. Ezeket a tényezőket nem vette figyelembe a jogalkotó és ahelyett, hogy enyhített volna a vállalkozások terhein, azt elfedő árkorlátozó intézkedéseket hozott. A piaci versenyt korlátozva az értéklánc tetején avatkozott be, figyelmen kívül hagyva a gazdasági alapokat.
Hosszú távon megállapítható, hogy egyik intézkedés sem a kívánt hatást érte el. Az intézkedések kivezetése után az érintett termékek bolti árai rögtön kompenzálták az inflációs lemaradást.
Ki kell vezetni az árrésstopot és a jövőben csak legvégső eszközként, körültekintő szakmai egyeztetések mellett szabad fontolóra venni hasonló piactorzító intézkedéseket.