Energiaköltségek
...
Szakpolitikai javaslatok
A FÉSZ keretein belül a tagvállalatok közösen azonosították az élelmiszer-feldolgozó ágazat versenyképességét ma leginkább nehezítő tényezőket, majd ezt követően kidolgozták az ezen tényezők javítását célzó szakmai, szakpolitikai javaslatokat.
A MAGYAR ÉLELMISZERIPAR VERSENYKÉPESSÉGÉT NEHEZÍTŐ (KÖLTSÉG-) TÉNYEZŐK
A magyarországi élelmiszer-feldolgozó vállalkozások versenykésességét jelentősen meghatározza az a működési környezet, amelyet a mindenkori magyar állam biztosít és szabályoz. A legtöbb hatékonyságot és jövedelmezőséget vizsgáló mutató arra utal, hogy a magyar élelmiszer-feldolgozó vállalkozások általánosan le vannak maradva az energia- és munkaerőhatékonyság területén, továbbá, uniós összehasonlításban a jövedelmezőségük is alacsony. Sok vállalkozás esetében az alkalmazott korszerűtlen technológia éppúgy oka a lemaradásnak, mint a gazdaságilag optimális üzemméretek hiánya. Emellett a magyar vállalkozásokat körülvevő szabályozási környezet is számos ponton közvetlen versenyhátrányt okoz a magyar élelmiszeripari szereplők számára, amely számos esetben jövedelemhiányos működést okoz
Jövedelemhiány az ágazatban
A magyar élelmiszer-termékpályák jövedelemhiányosak európai összehasonlításban, amely az alábbi tényezőkre vezethető vissza:
- Az alapanyagok árai megközelítőleg azonos szinten vannak az EU belső piacain. A feldolgozás költségei közel azonosnak tekinthetőek az uniós átlaggal. Ennek oka, hogy a jelentős hatékonysági lemaradásunkat kompenzálják a némileg kedvezőbb foglalkoztatási költségek. A termékpálya szereplőire, illetve közvetlenül a termékekre rakódó részben vagy teljesen az állam által meghatározott terhek viszont általában nagyobbak, mint az uniós versenytársaknál – az energiaárak, víz- és csatornadíjak, élelmiszerlánc felügyeleti díj stb. – vagy más tagállamokban egyszerűen nem is létezek. Több különadó is terheli közvetetten, vagy közvetlenül az ágazat szereplőit, ezek közül van olyan, amelynek kimutatottan nincs is hozadéka, ilyennek tekinthető például a népegészségügyi termékadó (Neta). Az alábbi ábrán kiemeltük a jövedelemkülönbségeket befolyásoló tényezőket és azok megoszlását az uniós átlaghoz képest.
- A magyar élelmiszerek fogyasztói ára 2023-ban érte el az EU átlagot az Eurostat adatai alapján.
Azonosított központi terhek és szabályok, amelyek változtatásával javítható lenne a magyarországi élelmiszer-feldolgozó vállalkozások versenyképessége és jövedelmezősége;